Tizenhárom százalékkal, 1041 milliárd forintra nőtt a Stabilitás Pénztárszövetséghez tartozó önkéntes nyugdíjkasszák vagyona az első negyedévben, a növekedés szinte teljes egészében a befektetési eredményekből fakadt. A szervezet egyébként nevet is vált.
A lakosság több mint 70 százaléka úgy véli, a hálapénzre azért van szükség, mert annak hiányában rosszabb ellátást kapnak – derül ki a GKI Gazdaságkutató - Stabilitás Pénztárszövetség megbízásából - készített reprezentatív felméréséből, amely a magyarok hálapénzhez való hozzáállását vizsgálta. A magyarok kétharmada fizetősnek tartja az egészségügyet, és a válaszokból az is kiderül, ha legálisan megvásárolhatóak lennének az egészségügyi szolgáltatások, akkor szóba sem kerülne a hálapénz.
A Stabilitás Pénztárszövetséghez tartozó önkéntes nyugdíjpénztárak 925 milliárd forintos vagyonnal zárták az első negyedévet, ami éves szinten 7 százalékos növekedést jelent, vagyis – figyelembe véve az alacsony inflációt – a kasszák továbbra is tekintélyes reálhozamot produkáltak. Az egy főre vetített vagyon még nagyobb mértékben, 11 százalékkal 846 ezer forintra emelkedett. A Stabilitás arra számít, hogy a jó eredményeknek köszönhetően egyre többen lépnek majd be az önkéntes pénztárakba, és így az összvagyon az idén elérheti az 1000 milliárd forintos szintet.
A Stabilitás Pénztárszövetséghez tartozó önkéntes nyugdíjpénztárak összvagyona 8 százalékkal nőtt éves szinten, az egy főre jutó vagyon pedig az inflációt bőven felülmúlva több mint 10 százalékkal gyarapodott a harmadik negyedévben a szövetség adatai szerint. Az egészségpénztárak vagyona kis mértékben nőtt, a magánnyugdíjpénztárak éves szinten 15 százalékkal növelték az egy főre jutó vagyont.
A pénzügyi felügyelet nyugdíjpénzzel kapcsolatos aggodalmát nem osztja a Stabilitás Pénztárszövetség. Lehoczky László elmondta, hogy az idei első félévben már nem veszteséggel működtek a kasszák. Ehhez azonban nem fizető tagok megtakarításainak "megcsapolására" volt szükség.
Négy pénztár maradt hírmondónak az egykori magán-nyugdíjpénztári rendszerből, és a folyamatnak még koránt sincs vége. A felszámolások az önkéntes nyugdíjpénztárakra is károsan hatnak, noha az Orbán-kormány egykor még megerősítésükről beszélt. Ezzel szemben a beígért egyéni számlás nyugdíjrendszer csírái még csak most bontakoznak, de ez is sajátosan magyar megoldás lehet.
Egyre többször találkozni olyan félrevezető hirdetésekkel, amelyek a jól ismert adókedvezmények mellett további nagy összegeket ígérnek a pénztártagok egy szűk körének – hívja fel a figyelmet a Stabilitás Pénztárszövetség. Ez azonban félrevezető lehet, ugyanis pénztári tagság lényege a hosszú távú megtakarítás, nem a rövid távú adóelőny.
Egységes módszertan kidolgozását javasolja az egészségpénztári hozamok összehasonlításához a szektor közel 70 százalékát tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség.
A Stabilitás Pénztárszövetség elnöke szerint tovább csökkenhet a pénztárak száma, erről a Világgazdaság csütörtöki számában nyilatkozott.
A legfrissebb adatok szerint eddig a magánnyugdíjpénztár-tagok közel 10 százaléka jelezte, hogy visszalépne az állami nyugdíjrendszerbe. A Stabilitás Pénztárszövetség szerint a határidő lejárta közeledtével élénkül az érdeklődés az átlépés iránt - írja a pénteki Népszabadság.
A magánnyugdíj-pénztári tagok csaknem háromnegyede kitart korábbi döntése mellett - közölte a Stabilitás Pénztárszövetség.
A Stabilitás Pénztárszövetség felméri, érdemes-e fenntartani a magánnyugdíjpénztárakat. A kérdőívet a szervezet honlapján lehet kitölteni.